Amikor hazavisszük kölyök vagy felnőtt kutyánkat, valamennyire zavartalan, nyugatalanul fog viselkedni. Bent a lakásban legyen először csak az egyik helyiségben. Engedjük, hogy körbeszaglásszon és megismerkedjen környezetével. Mutassuk meg neki a fekhelyét, etető- és itatótálját. Legyünk vele kedvesek. Dícsérjük meg apróságpkért, a bátorságáért, a jétákosságáért, a szépségéért. Az újonnan érkezett kutyával ne beszéljünk keményen és ne büntessük meg. Az első napokban meg kell tanulnia, hogy bízzon bennünk, s ne féljen tőlünk. Az alkalmazkodás időszaka után bőségesen lesz még időnk arra, hogy megneveljük. Lehetőleg ne fogadjunk vendégeket otthon, amíg a kutya nem szokja meg az új környezetét. Először szokjon hozzánk és a családunkhoz, s csak később ismertessük meg idegenekkel. A gyerekekben tudatosítanunk kell, hogy a kiskutya nem játék, és magára kell hagyni amikor pihen vagy eszik.

Találkozás más állatokkal. A már meglévő háziállatokkal fokozatosan és állandó felügyelet mellett ismertessük meg a kutyát. Sok idősebb kutya és macska neheztel, ha kiskutya érkezik a házba, ezért eleinte ne hagyjuk őket egyedül, legfeljebb, ha az új jövevény védett ketrecben van. Mindig az idősebb állatnak szenteljünk nagyobb figyelmet. Sohase érezze azt, hogy más lép a helyébe. A "háború" elkerülése érdekében külön etessük az állatokat, amíg nem érzik természetesnek a másik jelenlétét. 

Találkozás a másik kutyával. Legjobb, ha a két kutya semleges területen, mondjuk a parkban találkozik. Amikor együtt vannak a lakásban, az újabb állatot tegyük kutyaházba vagy ketrecbe, amíg el nem kezdenek barátkozni.

Találkozás a macskával. A kutyát tartsuk erősen, ne a macskát. Az valószínűleg felborzolja a szőrét, fúj, prüszköl és elszalad. Ne engedjük, hogy a kutya megkergesse a macskát. Egy csörgős játék rázásával próbáljuk elterelni figyelmét. Ismételgessük ezeket a találkozásokat, amíg a két állat meg nem szokja egymást.